Marcius 15 Beszedek
szirtes-apartman-zalakaros- Caius marcius
- Dr. Filvig Géza március 15.-i ünnepi beszéde - Kalocsa
- Jövőnk az nincs, de legalább tudjuk, március 15-én 1490 forint a grillkolbász « Mérce
- Gaius marcius
- Marcius 15 budapest
- Marcius
- Pokorni Zoltán | Ünnepi beszéd március 15-én
2015. március 19. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves kalocsaiak! Március 15-ét 166 éve a Magyarság minden évben megünnepli, megemlékezik az egyik legnagyobb, mára már, történelmi eseményére. 1848. március 15-én, Pesten fiatalok megfogalmaztak maguknak elveket, melyek célkitűzések lettek és ezen elvekből, célkitűzésekből alakult ki a "12 pont". Forradalmi láz söpört végig ezen időszakban Európán, de azt hiszem, kimondhatom, hogy ezen időszakból a Magyar Forradalom és az azt követő Szabadságharc volt a legmeghatározóbb az egyetemes történelemben. A forradalmi eszméket olyan erő tüzelte, olyan erős nemzeti érzés, olyan hatalmas szabadság utáni vágy, mely nem tántorította el a forradalmárokat, a már első látásra is túlerőben lévő császári ellenséggel szemben. A 48-as forradalmárok tudták mit kockáztatnak, tudták mivel fizethetnek, a legdrágábbal, az Életükkel. Ennek ellenére sem hátráltak meg a Haza és a Magyarság előremozdítása érdekében. A kezdetben elért alkotmányos sikerek jogosan táplálták a reményt, hogy Magyarország független lehet nagyobb véráldozat nélkül, de ez hamar illúzióvá vált.
Caius marcius
Tegnap direkt nem mentem ki az Orbán-beszédre, és direkt nem mentem az ellenzéki tüntetésre.
Dr. Filvig Géza március 15.-i ünnepi beszéde - Kalocsa
Jövőnk az nincs, de legalább tudjuk, március 15-én 1490 forint a grillkolbász « Mérce
- Ötletbazár – Északkelet-Magyarország legszebb kirándulóhelyei!
- Roman lej arfolyam mean
- 1848. március 15-én | CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma
- Ünnepi beszéd – március 15.
- Sandi marcius
- Fot�b�l festm�ny- festm�nyen az �lete!
Gaius marcius
A fővárosi ünnepségekről itt olvashat bővebben. Az Országház-látogatás szünetel március 15-én, a látogatóközpont zárva tart, de március 16-án, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából nyílt nap lesz a Parlamentben. Az érdeklődők március 16-án 10 és 17 óra között ingyen nézhetik meg a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot és a Szent Koronát – az épület az Alkotmány utca felől közelíthető meg. A megszokott rendben vezetett Országház-látogató csoportok is indulnak a látogatóközpontból 8 és 16 óra között. Az Országgyűlési Múzeum A magyar törvényhozás ezer éve című kiállítása is várja az érdeklődőket 9-től 16 óráig. A nemzeti ünnep alkalmából március 16-án újra megnyílnak az Országház egykori szellőző alagútjában található kiállítások is.
Marcius 15 budapest
Marcius
Pokorni Zoltán | Ünnepi beszéd március 15-én
Harc és csataterek alakultak ki szülőföldünkön, és a Magyarság felvette a harcot az elnyomó csapatokkal és küzdött függetlenségéért, küzdött szabadságáért, egységesen. Nagyon súlyos veszteségek és véráldozatok érték Hazánkat. A Forradalom leverését, a Szabadságharc elvesztését követő megtorlás hosszú évtizedekig gyógyíthatatlannak tűnő sebet ejtett a Magyarságon. Szerte Magyarországon és a Világban a kisgyermektől kezdve az idős aggastyánig március 15-én kokárdát tűz a Magyar a mellére, még ha külhonban a szomszédja nem is érti, miért teszi ezt. Ő tudja, tiszteletből! Azoknak az ismert hősök iránti tiszteletéből, akik a Forradalomban részt vettek, akik a Szabadságharcban harcoltak. Olyan hősök Ők, akik nem nyerték meg a harcot, leverték Őket, de mégis győztek, mégis eredményeket értek el Magyarország fejlődésében. Kivívták a Nemzet tiszteletét és beírták nevüket a magyar történelembe. Ezek a hősök olyan tettet hajtottak végre, melyre büszke lehet és legyen is, mindenki, ezért emlékezünk meg 166-ik éve róluk és tetteikről.
Ünnepi beszéd – március 15. A nemzeti szabadság ünnepi tiszteletével szeretnék köszönteni mindenkit ma, 2011. március 15-én. Nekem jutott az a méltóságteljes feladat, hogy beszédemmel megnyithassam Sződ 1848-as eseményekre emlékező műsorát, amit ezúton is szeretnék megköszönni a program szervezőjének, Bedő Mónikának. Mikor elgondolkodtam mai mondandómon, régi iskolai beszédek, történelemkönyvek mondatai, szavalatok büszke hangjai csengtek a fülemben, melyek mind ékes- szólóan ecsetelték 1848. március 15-ének, a magyar történelem talán legbátrabb napjának eseményeit. Mindannyian ismerjük ezeket. Ahogy Petőfiék elindulnak a Pilvaxból, ahogy lefoglalják a Landerer-nyomdát, kinyomtatják a 12 pontot, ahogy az elnyomó Habsburg hatalom ellen a néhány óra alatt több tízezer lelkesre duzzadt tömeg skandálja, hogy "a magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk". Mondom, ismerjük, és biztosak vagyunk benne, hogy tudjuk, mit ünneplünk ezen a napon: a magyar nép harcát a szabadságért.
Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot. Ez utóbbi így szólt: "Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
