Nemzeti Színház Budapest — Belgrádi Nemzeti Színház - Színház.Org
baráti-versek-lányoknakNépmesébe illő az, hogy a zárójelenetben minden addig elpusztult szereplő újraéled. A zsidók elleni atrocitások implicit megjelenítése a Halotti pompa metaforáját idézi: a színészek ládákon egyensúlyozva imitálják a zsidókat szállító tehervonatok kattogását, miközben a Bodrogi Gyula által megformált Mendi utolsó monológját halljuk. A komoly, súlyos téma ellenpontjaként azonban a humor is megjelenik. Az 1940-es határalkotás egyszerre okoz örömet és nehézséget a székely Táncos családban, s ezt legfőképpen a Mózes kertjében zajló mindennapi események tükrözik. A családi ház magyar földre kerül, ám a birtok kettészakad: a gyümölcsösös megoszlik a magyar és a román földön. A román részen maradó gyümölcsfákról Mózes nem viheti haza a termést. A határ meghúzását pikírt megjegyzésekkel konstatálja Mózes, mivel nem csak a fás kertet szeli ketté az új határ, hanem a ganéjdombot is. Az, hogy felső utasításra húzzák meg a határokat, amely egy-egy falunak a kellős közepén halad át, a Zoltán újratemetve című előadásból lehet ismerős.
Vidnyánszky mindkét darabban az egyén kiszolgáltatottságát érzékelteti, és azt, hogy az indokolatlan vérontás, a háború következményei az egyénekre, az emberekre méri a legsúlyosabb csapásokat, és mindenkit érint, kivétel nélkül. Különösen érzékletes a rendezői elfogulatlanság a történelmi ünneprontások vérlázító pillanataiban: amikor a II. Bécsi döntés nyomán érkező "felszabadítók", egzotikus törzsi népnek hívén a magyarság keleti őrszeme ként is emlegetett székelyeket, hozott anyagból kezdik injektálni beléjük az identitást, vagy jutasi stílusban dresszírozva akarják az elszántságukat formális katonafegyelemmé silányítani. Lehetnek magyarok, románok, vagy zsidók – az emberek elsősorban emberek, s ilyen módon sorsuk végérvényesen összekapcsolódik a harcok zűrzavarában. Ez a mély, keresztényi megközelítés nem csak azokban a pillanatokban érvényesül, amikor egy-egy nyugvópontra érve a Komandóban élő közösségek újra találkoznak, hanem akkor is, amikor a csatatéren egymásnak feszülnek. A legfőbb megállapítás: a megölt ellenség is ember.
- Színház budapest
- Nemzeti színház budapest budapest
- Magyar nemzeti galeria budapest